Kedd este 19.00 Fáy utca, ez már eleve nem jó előjel, az esti meccseink mind brusztolósak voltak, a két vereségünket is sötétben szedtük be… Bár szinte a legjobb felállításban léptünk pályára, ez ma se volt másként. Az első félidőben a Tabán egyszer próbálkozott kapuralövéssel, az is középre laposan sikerült, mi birtokoltuk a labdát és irányítottuk a játékot, mégis rengeteg pontatlanság csúszott be és nem tudtuk megszerezni a vezetést.
Ebben persze közrejátszott az is, hogy amikor Flegmit ugrattam kettő az egyben ziccerben, a nyakánál fogva húzták vissza, és bár továbbment, ezzel annyit vesztett az előnyéből, hogy már csak kiszorított helyzetből tudta elspigózni, ami centikkel, de mellé ment. Teljesen biztos vagyok benne, ha ezt a mi védőink csinálták volna, akkor visszafújják 11-esre és kiállítják a szabálytalankodót, itt és most kirúgás következett természetesen. Ez volt talán a legnagyobb esélyünk a gólszerzésre az első félidőben, én nem is nagyon kerültem helyzetbe, volt, amikor az ellenfél, volt amikor Ádi és Robi zárt be elém, és bár őket kicseleztem, a Flegminek behúzott zsuga középre pár centivel hosszabb volt.
A félidőben már tudni lehetett, hogy ez megint egy kibrusztolt 3 pont lesz, ha meglesz egyáltalán, de ekkor bíztam a sikerünkben. Filip érkezett Ádi helyére ami tovább erősítette a kombinatív játékot.
A második félidőre felpörögtek az események: a 60. percben egy szöglet után Norbi érkezett, jobbal a kapuba passzolt, második gólja a Respectben már egy nagyon fontos találat volt (1:0), mégha gólöröme még az én flegmaságomat is überelte. Ez megnyugtatta a csapatot, és amikor néhány perc múlva a védőm visszahúzott, majd az anyázásom után két kézzel ellökött, és ezért kiállították, úgy tűnt eldőlt a meccs. Én még sárgát se kaptam, pedig megérdemeltem volna, ezúton is elnézést az ellenfél játékosától.
Időközben Matyi helyett JoóGabi, és Csépé helyett a visszatérő Kisrévész is próbálkozott, Gabinak voltak szép kísérletei a szélen, egy belőtt labdájára érkezhettem volna, mert a kapusról továbbpattant, a gólvonalról mentettek a védők.
Majd egy szép gurigázás végén Szabi tolta be nekem két védő között ziccerbe, és mivel kivételesen meghallottam a hosszún érkező JoóGabi kiabálását, lövés helyett át akartam húzni neki az érkező kapus mellett üres kapura, de a passz elakadt a hihetetlen reflexszel vetődő kapus lábában.
Ekkor úgy tűnt, talán azon egy kezünkön megszámolható meccsek egyike van, amikor a bíró nem minket sújt, de 5 perc múlva Dani véleményes becsúszása után villant a piros lap. Hát mit is mondjak, ha összehasonlítanánk a Budafokon 2:1-re elvesztett meccsen az Ádi lábára hátulról rácsúszó védő mozdulatával, amikor a labda ott se volt, és amiért még sárgát se kapott, akkor nem is akarom kommentálni, hogy Dani a labdát rúgta el, és utána az ellenfél játékosa is mondta neki, hogy semmi se volt…
Ezt tetézte még, hogy a Robi helyére beálló Kiszely Gyuri mellett bal oldalon az alapvonalon befutó védő, miközben kivezette a labdát az alapvonalon, összekoccolta a saját lábát, és ez 11-est ért, amit ki is használtak (1:1). Ezután még egyszer lőttek kapu irányába, 5 méterrel fölé egy szabadrúgást, így a Tabán három próbálkozással hozta le a meccset. De ez is érhetett volna egy pontot, mert a mi lövéseink a második félidőben erőtlenek voltak, vagy nem találtak kaput.
Aztán a 87. percben jött egy Filip befordulás a jobb oldalról, észrevette, hogy a balon ugornék és átívelt. A labda azonban rövid lett, a védő fejjel ment, de hibázik, az égbe fejeli, miközben el is csúszik, mellel leveszem, de pont a két lábam között pattog a zsuga. Jobb vagy bal legyen, gondolkodom, mire érkezik a kapus és a kétségbeesett védők, végül döntök, és jobb belsővel próbálom a hosszút eltalálni, a labda centikkel megy el a kapus keze mellett és a hálóban köt ki (2:1), megvan a vezetés újra! Az érkező csapattársak pacsijain érződött, hogy mindenki nagyon akarta ezt a három pontot, és örülök, hogy sikerült megint ennyit hozzátennem a sikerhez.
Az utolsó percekben eldugtuk a labdát, és újabb három pontot brusztoltunk ki, bizonyítva újra, hogy van tartásunk és nem omlunk össze.
Bár gólaránnyal a második helyen maradtunk, ha elkerüljük az esti meccseket, akkor jó esélyeink vannak az aranyra is J
Bravó Respect!
